Társadalmi szükségletek - Igény a NYITOK-ra

A 2000-es évek végén a jóléti állam modellje válságba került, melyet a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság tovább erősített. Ebben a gazdasági és társadalmi helyzetben a tudás alapú gazdaság a versenyképesség fenntartásának egyik legfontosabb eleme. Egyre inkább a kulcskompetenciákkal rendelkező, környezeti változásokhoz alkalmazkodni képes szakképzett munkaerőre van ma már szükség, emellett a rugalmasság és mobilitás felértékelődése is megfigyelhető.

A globális pénzügyi és gazdasági világválság az Európai Uniót és a tagállamok között sok tekintetben sereghajtó Magyarországot az átlagosnál jobban érintette. A magyar munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője a tartósan alacsony munkaerő-piaci részvétel, ami az alacsony foglalkoztatási szint és a viszonylag magas munkanélküliségből ered. A kistelepülések, aprófalvak az iskolabezárások és a kulturális intézmények megszűnésével kénytelenek szembe nézni. A lakóhely jelentős oktatási hátrányok forrásává válik. A felnőttképzési szolgáltatásokkal ritkán találkozunk. Hazánkban a szegénység kialakulása és fennmaradása elsősorban a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. A magyar munkaerőpiacot jellemző alacsony foglalkoztatási ráta elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező népesség magas inaktivitására vezethető vissza, amely mindkét nemnél és a munkaerőpiacon egyébként legaktívabbnak számító középkorosztálynál is megfigyelhető. Olyan kompetenciafejlesztő programokra van tehát szükség, melyek javítják az inaktív lakosság munkaerő-piaci esélyeit, aktivizálják ezeket a rétegeket.
 
„Tanulni sohasem késő.” Az egész életen át tartó tanulás napjaink megfogalmazása szerint a tanulás az iskolai előkészítéstől a nyugdíj utáni korig terjedően magában foglal minden formális, nem-formális és informális tanulást, minden olyan tanulási tevékenységet, amely személyes, állampolgári, társadalmi, foglalkoztatási szempontból tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik.

A készségek fejlesztésével és egyéb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel meggátolható a társadalom végzetes kettészakadása. Nehézséget jelent, hogy hazánkban a tanulás fogalmát, presztízsét ugyanakkor még régi beidegződések kísérik, a felnőttképzés sok területen nem éri el célját, különösen a felzárkóztató, pótló funkciót betöltő szerepében. Az új tanítási-tanulási módszerek és atipikus formák alkalmazása háttérbe kerül, a tanulási kudarcokat átélt felnőttek bevonása, motiválása nehézségekbe ütközik, és sokan nem, vagy csak nehezen férnek hozzá a felnőttképzési szolgáltatásokhoz.


Az EU25 országok tanulásban való részvételi aránya nemek és számok szerint, 2003

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Magyarországon a tanulásban való részvétel az EU27 tagállam tekintetében az egyik legrosszabb arányt mutatja. Különösen alacsony a leginkább rászorulók részvétele, az alacsonyan iskolázottak, a munkanélküliek és az idősek aránya. Problémát jelent, hogy a piaci elven működő felnőttképzés nem juttatja megfelelő lehetőségekhez a leginkább rászorulókat, a hátrányos helyzetű felnőtt tanulókat, nem elegendő számban és arányban jelennek meg a felnőttképzők kínálatában a felzárkóztató képzések. Hiányzik a nem-formális és az informális tanulási lehetőségek és a nem-formális és informális tanulási utak elismerése. Hiányzik az oktatásban a hagyományos utak mellett az inkluzív, nyitott szemléletmód, a rugalmas, differenciált megoldások alkalmazása, az oktatásban az andragógiai módszerek tudatosabb alkalmazása, a tanulási képesség kialakítása. Hiányzik a megfelelő tanulási környezet (egyszerű megközelítés, jól felszerelt tanulóhelységek, szép bútorok) kialakítása, a rászorulók esetében könnyű hozzáférés biztosítása. A NYITOK-hálózat program a felsorolt problémákon kíván enyhíteni.

Az OECD és más felmérések arra mutatnak rá, hogy az alapkészségek fejlesztése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy aktivizáljuk a magyar lakosságot a tanulásra, hogy képessé váljanak a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák elsajátítására.
A tanulási hátrányokat, a magas lemorzsolódási arányokat az oktatási és felnőttképzési intézményrendszer hibái is előidézik: a tanulási-tanítási módszerek helytelen megválasztása, a hozzáférés nehézségei, a nem-formális és informális tanulási módszerek hiánya - ezért szükség van olyan programokra, melyek enyhítik ezeket a hiányokat.

A Nyitott Tanulási Központok hálózata a felnőttképzésben kialakult akadályokat kívánja leküzdeni a filozófiájával, támogató, rugalmas, helyi szükségletekre szabott módszerekkel, a „tanulás házhoz vitelével”, a befogadó közösség megteremtésével, a speciális kompetenciafejlesztő módszerekkel és kínálatával, a folyamatos monitoring tevékenységgel. A NYITOK hálózat a felnőttképzésben megjelenő hiányt fogja pótolni.